Gondolkodtál már azon, hogy miért lesznek egyre többen függők a világunkban?
Az emberek többsége egyik cigit szívja a másik után. Jobb esetben csak hétvégén, de akár naponta több-kevesebb alkoholt fogyaszt, fűvel, droggal, pszichofarmakonnal, különböző stimuláló szerekkel pörög vagy lazul. Még többen falják a sorozatokat, tömik a csokit, játékszenvedélyek rabjai, mértéktelenül sanyargatják testüket, el sem tudják képzelni az életüket a folyamatos munka, a mobiljuk, internet, szex vagy társ nélkül.
Ezeknek az embereknek szükségük van valamire, ami segíti őket abban, hogy éljenek. Az élet nem könnyű, ezzel a ténnyel, talán egyetértünk. Az élet nevű produkció tele van buktatókkal, nehézségekkel, fájdalommal, amit minden ember másképpen képes elviselni.
És a sorsok sem egyformán nehezek, vagy könnyűek. Te is kénytelen vagy azon az úton haladni, ami a saját választásaid által előtted kígyózik.
S hogy milyen ez az út, attól függ, hogy milyen döntéseket hoztál a múltban. Az, hogy megfogantál, hogy hová születtél és milyen múlttal rendelkezel, egy sor tudattalan és tudatos döntés eredménye. A jelenedet a mögötted álló események határozzák meg.
A jelened a te valóságod, te teremtetted. Az ember, aki ma vagy, a te alkotásod, te alakítottad olyanná, amilyenné váltál. A körülményeid, a kapcsolataid, a történeteid, mind azért kerültek az életedbe, mert lehetővé tetted.
És ez akkor is így van, ha neked nem tetszik, ha utálod, ha nem veszel róla tudomást.
Amikor drogozol, vagy az alkoholt, esetleg a nyugtatókat választod, vagy éppen folyton csak aludni akarsz, a saját valóságod elől menekülsz. A gondolatid nyomasztanak főként. Menekülsz a jelenedtől, a társadtól, önmagadtól, az életedtől.
Amikor evésrohamok jönnek rád, vagy kizsigereled a tested, esetleg a munka kényszere hajt, vagy éppen a szexre vágysz folyton, a saját érzéseidtől akarsz megszabadulni. Talán túl sok a fájdalom, a szenvedés, vagy éppen a vágyott érzelmek hiánya okozza a függőségedet.
Jó, ha tudod, hogy bármi is az ok, bármilyen is a körülmény, minden esetben önmagadtól menekülsz. Legyen az gondolat, érzés, fájdalom, teher, bármi is az, csak rólad szól és a világodról, amit teremtettél.
S hogy mit tehetsz, hogy ne akarj menekülni?
Nézz szembe önmagaddal.
Vállald, amit teremtettél magadban és a világodban.
Tudd, hogy minden nehézség az életedben arra vár, hogy beleállj és hozd ki belőle, amit csak lehet.
Találd meg az egyensúlyt. Bármit lehet, csak a mértéken van a hangsúly.
A bánat megszűnik szenvedés lenni,
amint tiszta és világos képet alkotunk róla.