A legveszedelmesebbnek tartott asztrológiai szimbólum Szaturnusz, mely éppúgy rámutat fájdalmas lelki folyamatainkra, mint az útra, mely a tudatos emberi fejlődéshez vezet. Minden bensőnkben rejlő szaturnuszi korlátozás, csalódás és félelem elősegíti, hogy megértsük lelkünk titokzatos működését.
Szaturnuszként ismert Kronosz volt a görög mitológiában az első, aki dacolni mert a végső határral, – a saját apjával, Uránosszal – és megtörte az uralmi láncot, mely az idők kezdete óta létezett. Miután Uránosz gyűlölettel tekintett gyermekeire és száműzte őket, a félelmet nem ismerő Kronosz, anyja biztatására, kasztrálta apját és elfoglalta helyét a trónon. Megszerzett hatalmát féltve, saját gyermekeit nyelte le, míg végül titokban született hatodik gyermeke, Zeusz által – akit Jupiterként ismerünk, – veszítette el a trónt. Kronosz egyértelmű végzete a visszavonulás lett.
Az ősi istenek tettei saját cselekedeteinket, tapasztalatainkat hozzák felszínre. Szaturnusz a korlát tudatos és tudattalan élményeink között, ő az elfojtásra késztető felbujtó, aki megmutatja a tekintélytől való félelmünk és a hatalom akarása közötti tartalmainkat. Rávilágít komplexusainkra, felébreszti rég eltemetett kisgyermekkorunkból fakadó félelmeinket, melyek kívülről ránk erőltetett korlátozottságunk emlékeit elevenítik fel. Hatására „lenyeljük” saját kreatív késztetéseinket, melyek később felmérhetetlenül értékes kincsnek bizonyulnak.
Jó vagy fájó tapasztalataink, melyek az életben érnek bennünket, saját lelkünk teremtő ereje által keletkeznek. Nem tudatosan hozzuk létre őket, ezért fontos, hogy megértsük az életünkben történő események lényegét, s ellenállás helyett, együtt működjünk ezekkel az erőkkel. Csak önmagunk megismerése által szüntethetjük meg azokat a korlátokat, melyek megakadályozzák, hogy felismerhetjük mennyire értékesek életünk eseményei. A legjobb szaturnuszi ösztönző adomány csomag ehhez, csalódásainkból merített tapasztalataink, melyekhez elfojtásaink, fájdalmaink, elégedetlenségünk, balszerencséink, betegségeink által juthatunk.
Ahol megjelenik a Szaturnusz, ott megmutatkozik életünk aktuális témája, mely saját korlátainkból adódó önértékelésünkkel, felelősségünkkel, megbízhatóságunkkal és önfegyelmünkkel függ össze. Pszichénk tartalmai egy nemes ügy érdekében tárulnak fel, melyek magasabb tudatossági szint felé terelnek bennünket, ahol egyensúlyba kerülhet a tudat a tudattalannal, a fény az árnyékkal. Hiszen hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ahol fény van, ott megjelenik az árnyék is.
Minden földi jelenség egy hasonlat, és minden hasonlat egy nyitott kapu, amelyen keresztül a lélek – ha kész erre – beléphet a világ belsejébe. Ahol te és én, ahol nappal és az éjszaka eggyé válik…De kevesen lépnek át a kapun, és kevesen adják fel a szép látszatot – a belső világ vélt valóságáért.